Az információkezelés fejlődése - A kőtáblától a felhőig

Az információ az életben maradás alapfeltétele, segítségével adható át ugyanis az a tudás, amit mások már megszereztek, megtapasztaltak. Ezeket a tudásanyagokat az emberek csak gyűjtik, gyűjtik, például a nagymama is feljegyzi kedvenc receptjeit tippekkel ellátva, remélve, hogy egyszer majd unokáinak adnak útmutatást az értékes tanácsok. Nincs ez másként a szervezetekben sem, a célok, a szabályok, a folyamatok, a munkatársak mind-mind tudásforrások, melyekhez adatok, információk társulnak. De vajon, hogy jutottunk el a történelem során a modern adattárolásig? Erre keressük a választ! Nézzük, hogy alakult az információkezelés története!

Az információközlés és az információkezelés az élőlények sajátossága. A Palo Alto-i iskola elmélete szerint nem tudunk nem kommunikálni, minden pillanatban az ember közvetít magáról valamit, ami aztán vagy vevőre, befogadóra talál vagy nem.

A kommunikáció célja az információk átadása és begyűjtése, előfordulhat azonban, hogy az átadás és a befogadás időben jelentősen eltér egymástól. Ilyenkor a hordozó, például egy papírlap, hónapokig, évekig „vár arra”, hogy az adott információt „közvetítse”. A rögzített információk annak a lehetőségét is megteremtik, hogy az információátadás és annak befogadása több alkalommal is megtörténjen, a befogadó fél pedig minden esetben más és más.

Ez az információtovábbítás azonban nem történhet meg, ha a papírlap elkeveredik vagy megsemmisül. Például egy lépcsőházi plakát megannyi emberrel közöl információt, egészen addig, amíg valaki le nem szakítja és a kukába nem dobja. Itt szembesülünk az információkezelés jelentőségével.

Adattárolás a kezdetekben

A beszéd kialakulása az emberiség fejlődésének egy igen meghatározó mérföldköve volt. A szó azonban -habár az információátadást lehetővé teszi- elszáll. Az emberi memória sajnos véges, így a hallottak hamar feledésbe merülnek. Éppen ezért az információtárolás megvalósulása az írás megjelenésével következett be. Eleinte szimbólumok, majd a közösségben általánosult és ismert betűk tették lehetővé a megszerzett ismeretek átadását.

Ennek fontossága minden korban nagy hangsúlyt kapott, az információk rögzítését csak azok tudták elvégezni, akik írástudók voltak, e képességük által pedig hatalmat is szerezhettek maguknak.

Kezdetben a legfőbb adattároló eszköz a kő volt, amin különféle jelekkel rögzítették az információt. Ilyenek a ma nagyjából 5000 éves egyiptomi hieroglifákat ábrázoló kőtáblát, melyek roppant tartósak és többszöri hozzáférést, olvasást tesznek lehetővé, előállításuk azonban időigényes folyamat.

A papír megjelenése fordulópontot hozott a tudás megőrzésében, az információkezelésben. A több ezer éve használt papír előnye, hogy könnyen tárolható és akárhányszor elérhető, idővel azonban, a papírok felgyűlhetnek, a raktározás pedig nehézkessé válhat.

Nem szabad szó nélkül elmenni a nyomtatás megjelenése mellett sem, hiszen ez a mérföldkő az írásbeliség terjedését segítette, ahogy azt is, hogy az üzenetek még több emberhez tudjanak eljutni.

A papír alapú adattárolás egyeduralma a XIX. században virágzott, ekkor terjedtek el az iratszekrények, melyek azt a célt szolgálták, hogy a dokumentumok visszakereshetők legyenek.

A technológia előretörése

Az információ fogalma az ipari forradalom idején került be a tudományos szférában. 1865-ben Rudolf Clausius egy dolgozatában ír erről a terminusról, amit aztán Ludwig Boltzmann vett át és fejlesztett tovább.

A számítógép elődjei ebben a korban már meg-meg jelentek, az 1930-as években Konrad Zuse megalkotta az első programozható elektronikus számítógépet a Z1-et. Ez paradigmaváltást kezdett az információtovábbítás, tárolás területén.

Adattárolás tekintetében érdemes szót ejteni a mágneses jelhordozókról, amiket a II. világháború idején használtak először hangrögzítésre, adattárolásra pedig csak az 1950-es évektől. A mágneslemezes jelhordozók, mint amilyen a winchester, az adattárolás fontos eszköze ez ma is, mivel könnyen írhatók és olvashatók, a jelsűrűségük elég magas, vagyis kis helyet foglalnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy biztonsági másolat készítése minden esetben szükséges a fontos adatokról.

Az 1980-as évektől a szkennerek megjelenése formálta át a papír alapú dokumentumok tárolását. Megkezdődött a digitalizálás és egyre nagyobb mértéket öltött. Ez egy újabb problémát eredményezett, a digitális dokumentumok tárolásának kérdését vetette fel. Mára egyébként a szkennelés olyannyira fejlett, hogy nagyobb mennyiségű, rendezetlen dokumentumok is kategorizálhatók a modern gépek segítségével.

Ahogy gyarapodtak az elektronikus tartalmak, úgy vált egyre szükségesebbé egy olyan megoldás, aminek segítségével könnyedén és gyorsan megtalálhatók a dokumentumok. Az első dokumentumkezelő szoftverek ezt csak részben teljesítették, kezelésükhöz ugyanis külön apparátus kellett.

Az adattárolás lassan eltűnő szereplői az optikai jelhordozók, mint a CD, a DVD és a Blue-Ray. Ezek megjelenésükkor hatalmas sikert arattak, ma már azonban ritkán kerülnek elő. Ennek oka, hogy csökkent az olyan lejátszók száma, amelyek képesek ezeket a technológiák kezelni.

A felhőbe és tovább

A felhő alapú adattárolás alapfeltétele volt a World Wide Web elterjedése a 90-es években, ezzel a cégeknek már nem kellett hatalmas szerverekkel bajlódni, ezeket más szolgáltatóknak kiszervezhették. A szoftverszolgáltatás modellnek köszönhetően a vállalati iratokhoz, dokumentumokhoz az arra jogosultak bárhol hozzáférhetnek, módosíthatnak, feltölthetnek.

Ez a technológia új távlatokat nyit az információkezelésben, megváltoztathatja a munkafolyamatokat, munkaköröket is. Nem szabad megfeledkezni az információbiztonság kérdéséről sem. Az adatok felhő alapú tárolása nagy körültekintést igényel, a kiberbűnözés elterjedésével ugyanis ezek az információk eszközként szolgálhatnak a zsarolók kezében. Alapvetően a felhő technológiák biztonságosak, bizonyos óvintézkedések megtétele és szabályok betartása azonban ajánlott.

Az információtárolás és információkezelés az emberiséget az írásbeliség megjelenése óta nagy feladat elé állítja. Míg kezdetben az információ rögzítése okozott fejtörést, később az, hogy a jó technikával rögzített, fontos információk miként találhatók meg gyorsan és hatékonyan az adathalmazban. Nem elég azonban egy adathordozóra rábukkanni, azt tudni kell olvasni, értelmezni is! Míg a több ezer éves hieroglifákkal díszített kőtömbök a mai napig olvashatók a megfelelő ismeretek birtokában, addig olyan modernkori vívmányok, mint a DVD sok esetben használhatatlanok. A DVD-k nem igazán alkalmasak a hosszú távú adattárolásra, köszönhetően annak, hogy az élettartamunk kifejezetten rövid, még a gyártók sem vállalnak 3-7 évnél hosszabb garanciát a termékeikre. Megjelenésüket követően alig telt el 10-15 év és a lejátszásra alkalmas eszközök ki is koptak a használatból, akár csak a kazettásmagnók, CD lejátszók.

Az információkezelés jövőjét minden bizonnyal a mesterséges intelligencia jelenti. A tanuló megoldások révén a szövegek, képek könnyedén feltérképezhetők minőségüktől, hosszúságuktól függetlenül. Segítségükkel az adattároló rendszerek nyitott könyvvé válnak, ami megfelelő szaktudással párosítva igen eredményes lesz ezen a területen.

A DG Digital dokumentumdigitalizálás révén segít az ügyfeleknek, hogy könnyen kereshető, XXI. századi módon tárolják adataikat. A hitelesített, időbélyeggel ellátott dokumentumok bármilyen ügyintézéshez felhasználhatók. A mesterséges intelligenciára épülő szoftver segítségével soha nem látott eredmények érhetők el.

Tudjon meg többet szolgáltatásunkról!